1.rész

Jó sok nagyon sok késéssel de itt van az első rész egy része:)hát..van még 2 oldal egy nagyalakú füzetbe de  csak eddig tudtam lemásolni.:ss 
remélem tetszeni fog a kicsit sablonos blogom:)



-Jooooosh!-kiabáltam.-Hol a hajvasalóm???
-A fürdőben a WC tetején!-kiabált vissza Liam.
-De...hogy került oda? Jah tényleg. Tegnap késésben voltunk.-mondtam.
-Ahogy ma is!-válaszolta Josh a konyhából kijőve egy Starbuck-os pohárral a kezében miközben a másik kezével a cipőjét próbálta felvenni.Több-kevesebb sikerrel.
Gyorsan kivasaltam a hajam a fürdőben aztán felöltöztem,fogat mostam és már léptem is ki a fürdő ajtaján. Liam is épp akkor rohant le a lépcsőn táskájával az oldalán.
-Gyertek már!-kiabált Josh a kocsiból.-El fogunk késni!
Liam még az ajtóval bajlódott mikor én már a kocsiban ültem.
-Rendben kapitány! Indulhatunk!-adta ki a parancsot Liam miközben becsatolta magát.
-Hé! Álj!-kiabáltam hirtelen.
-Miaz?!-kérdezte egyszerre a két pasi.
-A telefonom!-és rohantam a kulcsommal. Rekord idő alatt futottam végig a házban. Bezártam az ajtónk és átugorva a kertünket "védő" kis kapunkat bepattantam a kocsiba.-Me-he-tünk!-lihegtem és Josh beletaposott a gázpedálba.
  A sulinkhoz érve adtam egy gyors puszit Josh arcára, Liam meg egy laza "Csá!"-val elköszönt és futottunk a suliba.
                                                                 ***
-És a házi feladat a 102.oldalon lévő kettes és hármas feladat. *kicsöngettek* Rendben gyerekek viszont látásra! Kellemes hétvégét.-mondta a matek tanárunk és kilépett az osztályból.
-Ah végre kiment ez a hárpia!-mondta Sarah a barbi babáinak és a 15 centis magassarkúkkal kitotyogtak a teremből. Hogy ezek, hogy mennek le a lépcsőn...
-Hé Soph!-zökkentet ki a gondolataimból Liam, aki az osztály ajtajában ált. Liam egyébként 1 évvel feljebb jár mint én és a suli 5 legnépszerűbb fiuja közé tartozik.
-Hmm?-fordultam felé.
-Gyere! Ma kezdődik a focimeccs a tévében. Nem akarunk lemaradni róla!-mondta miközben elsétáltam melette.
-Mi? Mi az hogy "nem AKARUNK"??
-Szerinted mit? Jönnek a többiek is.-mondta és kiléptünk a suli ajtaján. Azt hittem Josh jön értünk. De nem. Louis kocsija várt a parkolóban. Liam be ült előre pacsizott a töbiekkel, majd kinyílt a hátsó ülés ajtaja.
-Gyere Sophi! Ülj mellém!-paskolta meg Mr. Styles az ülést.
-Inkább sétálok!-mondtam, de Liamnek megint jóko kellett megszólalnia.-15 percet?-kuncogott.
Megforgattam a szemem és be ültem Harry mellé.Ő megmutatta az összes fogát és arrébb csusszant.
-Szia!-köszönt Niall teli szájjal miközben leköpte Harry arcát.
-Fúúújj-röhögött az említett.
-Bocsi.-nevetett Niall is.
-Szia.-mondtam végül nevetve.
-Indulhatunk skacok?-kérdezte Louis.
-Várj!-mondtam gyorsan és bekötöttem magam!-Rendben. Kész vagyok!-jobb ha mikor Louis vezet be kötöm magam nem akarok az elöttem lévő ülésre felkenődni...Mint 2 éve mikor elösszőr száltam be a kocsijába.                                                                
  Louis vezetési tudásával 5 perc alatt a házunkhoz értünk. Kipattantunk a járműből, majd láttam hogy Zayn a házunk ajtaja előtt telefonozik.
Harry, Liam és Niall könnyedén átugorták a térdig érő kerítésünket. Louis már kevesebb szerencsével járt. Nekifutott, de megbotlott és szó szerint átborul az apró kerítésen. A többi fiú szinte fetrengett a röhögéstől én is elmosolyodtam de oda mentem.
-Jól vagy te ugró bajnok?
-Nem!-tettetett műsírást-Felhorzsoltam a térdem!-hüppögött.
-Jaaj...Gyere! Van a konyhában hercegnős ragtapasz-mondtam gügyögve de már vékony szál választott el attól, hogy elnevessem magam.
-Oké!-mondta.
-Gyere menjünk be!-nyújtottam a kezem mosolyogva. Zayn fel ált az ajtó elől. Bedugtam a zárba a kulcsot és benyitottam.
-Gyere Lou. Lefertőtlenítjük a sebed.-mosolyogtam és kerestem egy kis fertőtlenítőt amit rákentem egy tiszta rongyra. A sérült pedig ez idő alatt felült a konyha pultra és mint egy kisgyerek az orvosi rendelőben, lóbálta a lábát. Letérdeltem elé és óvatosan elkezdtem tisztítani a térdéről a földet és a füvet.
-Áuu!-szisszent fel hirtelen.
-Bocsi!-néztem fel rá bűnbánóan .
-Hát itt meg mi folyik?-tette rám hirtelen Harry a kezét.Annyira meglepődtem, hogy véletlen rányomtam Louis sérülésére a rongyot.
-Naaaa!-kiáltott.
-Jó bocsi, csak megijedtem Harrytől.-mondtam dühösen. Harry csak mosolygott és kivett egy Pop-Cornt a szekrényből, és bedobta a mikróba, majd megfordult és minket vagyis inkább engem nézett.
-Aranyos vagy mikor koncertrálsz.-mondta pimaszul Harry. Megforgattam a szemeim és feláltam. Oda mentem Harry mellé és lábujj hegyre álva kinyitottam a mellette lévő szekrényt és keresgéltem az első segélyes dobozban, de nem találtam ragtapaszt. Aha..hát persze, hogy a legfelső polcon van. Ugráltam, de nem értem el.
-Segítsek Soph?-kérdezte a mellettem álló személy.
-Nem! Megoldom!-mondtam, és megpróbáltam még magasabbra ugrani.
-Biztos? Én egy csöppet magasabb vagyok.-
-Shhh.!-pisszegtem le és felmásztam a pultra. Majdnem orrba vágtam Harryt a lábammal, de az mellékes.-Mindjáááárt!-Ez az! megszereztem a kis dobozt.-Megvan!-mondtam vigyorogva és lemásztam.-Tessék.Hercegnős ragtapasz a kis hercegnőnek.-léptem Louishoz és óvatosan rá tapasztottam a pici sérülésre.
-Köszönöm.-mosolygott majd megölelt.
-Nincs mit!-nevettem majd vissza sétáltam a polchoz miközben Harry minden mozdulatomat követte.